7. b földrajz

India és Kína

 
Tankönyv: 177-184. old. munkafüzet: 77-80. old. térkép: Dél-Ázsia, tematikus térképek

India: fővárosa Újdelhi. Területe egyharmada Európáénak. Népessége 1.220. 000.000 fő, és gyorsan nő. Rendkívül szegény ország, magas munkanélküliséggel. Sokféle nyelven beszélnek, hogy megértsék egymást, az angolt közvetítő nyelvként használják. Hindu vallásúak. A kasztrendszer ma is működik.
Az alacsony színvonalú mezőgazdaság, rizst, búzát, kölest, gyapotot, földimogyorót, cukornádat, jutát, teát és fűszereket termeszt.
Bányászata jelentős. Szén, vasérc, mangánérc, arany és drágakő. Hagyományos iparága a textilipar. Gyorsan fejlődik a vaskohászat és acélgyártás, a gépgyártás és a vegyipar. Az atomipar, az űrtechnika és a szoftvergyártás világszínvonalú. Legnagyobb városai, Mumbai és Calcutta.

Kína: fővárosa Peking. Területe csaknem akkora mint Európáé. Lakossága közel másfél milliárd fő. Óriási gazdasága ellenére még nem számít gazdag országnak. A lakosság területi eloszlása egyenlőtlen.
Öntözéses kultúra. Fejlesztik a mezőgazdaságot. A szubtrópusi területeken kétszer, a trópusin háromszor aratnak. Rizst, búzát, kölest, kukoricát, cukorcirokot, szóját, földimogyorót, gyapotot és teát termesztenek. Sertést, baromfit, jakot, kecskét, juhot és selyemhernyót tenyésztenek. Fontos a halászat.
Hatalmas mennyiségben bányásznak feketekőszenet, kőolajat, uránt, vasércet és acélötvözőket. A világ legnagyobb vízi erőműve a Jangcén épült fel. Gyakorlatilag mindent, nagy mennyiségben gyártanak. Fejlett a textilipar, a vaskohászat és acélgyártás, a gépipar, az elektronikai ipar, az űripar. Fejlett területei, a kikötő városokra és a tengerparthoz közel eső területekre esik. Legfontosabb nagyvárosai, Sanghaj, Tiencsin, Kanton, Hongkong, Vuhan és Ansan.