7. b földrajz

Japán és Délkelet-Ázsia

 
Tankönyv: 185-192. old. munkafüzet: 80-82. old. térkép: Japán, Délkelet-Ázsia

Japán: fővárosa Tokió, nagyon fejlett ország. Területe négyszer nagyobb Magyarországénál, lakossága tizenháromszor. Szigetország, Pacifikus-hegységrendszer, földrengések, vulkánok (Fuji).

Magas színvonalú, de nem önellátó mezőgazdaság. Rizs, burgonya, búza, szója, cukorrépa, zöldségfélék, cukornád gyümölcs. Kiemelkedően fontos a halászat.

Japán az energiahordozókat, ásványkincseket kénytelen külföldről behozni. Kikötői ipar /Oszaka/. Nagyon modern ipar, nagy fokú automatizálás. Gépkocsi gyártás: Toyota, Nissan, Honda, Suzuki, stb. Elektronika: Sony, Panasonic, Akai, Hitacsi, Toshiba stb.

Délkelet-Ázsia: Malajzia, Indonézia, Thaiföld, Szingapúr. Olcsó munkaerő. Bányászatuk és iparuk gyorsan fejlődik.

7. b földrajz

India és Kína

 
Tankönyv: 177-184. old. munkafüzet: 77-80. old. térkép: Dél-Ázsia, tematikus térképek

India: fővárosa Újdelhi. Területe egyharmada Európáénak. Népessége 1.220. 000.000 fő, és gyorsan nő. Rendkívül szegény ország, magas munkanélküliséggel. Sokféle nyelven beszélnek, hogy megértsék egymást, az angolt közvetítő nyelvként használják. Hindu vallásúak. A kasztrendszer ma is működik.
Az alacsony színvonalú mezőgazdaság, rizst, búzát, kölest, gyapotot, földimogyorót, cukornádat, jutát, teát és fűszereket termeszt.
Bányászata jelentős. Szén, vasérc, mangánérc, arany és drágakő. Hagyományos iparága a textilipar. Gyorsan fejlődik a vaskohászat és acélgyártás, a gépgyártás és a vegyipar. Az atomipar, az űrtechnika és a szoftvergyártás világszínvonalú. Legnagyobb városai, Mumbai és Calcutta.

Kína: fővárosa Peking. Területe csaknem akkora mint Európáé. Lakossága közel másfél milliárd fő. Óriási gazdasága ellenére még nem számít gazdag országnak. A lakosság területi eloszlása egyenlőtlen.
Öntözéses kultúra. Fejlesztik a mezőgazdaságot. A szubtrópusi területeken kétszer, a trópusin háromszor aratnak. Rizst, búzát, kölest, kukoricát, cukorcirokot, szóját, földimogyorót, gyapotot és teát termesztenek. Sertést, baromfit, jakot, kecskét, juhot és selyemhernyót tenyésztenek. Fontos a halászat.
Hatalmas mennyiségben bányásznak feketekőszenet, kőolajat, uránt, vasércet és acélötvözőket. A világ legnagyobb vízi erőműve a Jangcén épült fel. Gyakorlatilag mindent, nagy mennyiségben gyártanak. Fejlett a textilipar, a vaskohászat és acélgyártás, a gépipar, az elektronikai ipar, az űripar. Fejlett területei, a kikötő városokra és a tengerparthoz közel eső területekre esik. Legfontosabb nagyvárosai, Sanghaj, Tiencsin, Kanton, Hongkong, Vuhan és Ansan.

7. b földrajz

Az olaj birodalma: Délnyugat-Ázsia
 
Tankönyv: 173-176. old. munkafüzet:75-76. old. térkép: Délnyugat-Ázsia

"Közel-Kelet"
Arabok, törökök, perzsák, zsidók. Vallások: muszlim, zsidó és keresztény. Vallási és politikai ellentétek. Mekka, Jeruzsálem.

Arab-tábla,Eurázsiai-hegységrendszer, Mezopotámia.

A zárt medencékben és Mezopotámiában trópusi sivatagi éghajlaton oázis gazdálkodás és nomád pásztorkodás folyik. Irak datolya és gyapot termelése kiemelkedő.
A Földközi-tenger mentén mediterrán éghajlaton citrusféléket, szőlőt és zöldségféléket termesztenek.
A térség országai élelmiszer behozatalra szorulnak.

A Perzsa-öböl menti országokban - Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Arab Emírségek - jelentős a kőolaj kitermelése. Itt fontos a kőolaj-finomítás is.

Törökország, fővárosa Ankara. Izrael, fővárosa Jeruzsálem. Szaúd-Arábia, fővárosa Rijád. Irán, fővárosa Teherán. Irak, fővárosa Bagdad. Emírségek: Dubaj, Abu-Dhabi, Katar, Bahrein.

7. b földrajz

Monszunvidékek Ázsiában
 
Tankönyv: 170-172. old. munkafüzet: 74-75. old. térkép:Ázsia domborzata és tematikus térképei

A monszun, a keleti partvidéken kialakuló éghajlat, ami a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése miatt alakul ki.





Mérsékelt övi monszun: négy évszak, nyár hűvös csapadékos, a tél hideg száraz. A folyók vízjárása ingadozó. A természetes növényzete lombos erdő.

Szubtrópusi monszun: csapadékos forró nyár és enyhe, száraz tél jellemzi. A folyók vízjárása szélsőségesen ingadozó. A természetes növényzete az örökzöld babérlombú erdő és a bambusz.

Trópusi monszun: három évszak, meleg száraz tél, forró száraz tavasz és forró nagyon csapadékos nyár. A folyók vízjárása szélsőségesen ingadozó. Természetes növényzete a dzsungel /fő növénye az óriási bambusz nád/.

Legjelentősebb folyói: az Amur, a Sárga folyó, a Jangce, a Mekong és a Gangesz.

Jellegzetes állatai: a tigris, az elefánt, az orrszarvú, az orangután.

7. b földrajz

A tundrától a trópusokig
 
Tankönyv:166-169. old. munkafüzet: 72-74. old. térkép: Ázsia domborzata és tematikus térképei

Északi hideg éghajlati övben /sarkkörön belül/ két éghajlati terület található: az állandóan fagyos terület és a tundra.

A sarkkörtől délre, az északi mérsékelt övben, a szubarktikus éghajlat található, természetes növényzete a tajga. Óriásfolyói az Ob, a Jenyiszej és a Léna. Itt található a világ legmélyebb  tava a Bajkál-tó. A kontinens belsejébe haladva, először a kontinentális éghajlat következik, majd az óceántól távolodva, a mérsékelt övi sivatagi éghajlat , ami annyiban különbözik a trópusi sivatagtól, hogy télen rendkívül hideg /-30 C/. Góbi sivatag.  A belső területek lefolyástalanok, mint a Turáni-alföld. Aral-tó. Ide ömlik a Szír-darja és az Amu-darja.

A Ráktérítőtől délre, a trópusi övben, az Arab félszigeten és az Indus völgyében trópusi sivatagi éghajlat van.  Szavanna a Dekkán- félsziget középső területein található. Az indonéz szigeteken egyenlítői az éghajlat.

7. b földrajz

 Hatalmas terület - változatos felszín

Tankönyv: 162-165. old. munkafüzet: 70-71. old. térkép: Ázsia domborzata

Ősföldek: Közép-szibériai-fennsík, Dekkán fennsík, az Arab-tábla és a Dél-kinai-hegyvidék. Vas-, mangán-, ón- és nikkelércben, valamint gyémántban gazdag terület.

Régi röghegységek: Urál, Altaj, Tien-san. A Tien-san különlegessége, hogy rendkívül magas (7000m feletti csúcsok), mert másodszor is kiemelkedett.

Fiatal lánchegység rendszerek: Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer.
-Az Eurázsiai-hegységrendszer párhuzamos láncai között magasföldek /Iráni-felföld, Pamír-fennsík, Tibeti-fennsík/ találhatók. A Kaukázust és a Himaláját a Föld legmagasabb hegységét, név szerint is ismerni kell. 8850m magas a Csomolungma /Mount Everest/
-A Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán ázsiai partvidékén és a kísérő szigeteken vonul végig. Ma is mozgásban van, amit a földrengések és a működő vulkánok és a mélytengeri árkok mutatnak. /vulkánok:Klucsevszkaja Szopka, Fudzsi, Krakatau, mélytengeri árok: Marianna-árok 11034m, a Föld legmélyebb pontja./

Alföldek: Nyugat-szibériai-, Hindusztáni-, Kínai- és Mezopotámiai alföld.
...........................................................................................................................
A térképen keresd meg a tájakat és egyéb földrajzi fogalmakat!

7. b földrajz

A legnagyobb kontinens

Tankönyv: 157-161. old. munkafüzet: 68-69. old. térkép: Ázsia domborzata, tematikus térképek

Területe négy és félszer akkora mint Európa. A Föld lakosságának több mint a fele Ázsiában él.

Nyugaton Európával határos: Urál-hegység, Urál folyó, Kaszpi-tenger, Kaukázus, Fekete-tenger, Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz és a Földközi tenger. Afrikától a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger választja el. Délen, az Indiai-óceán, Keleten, a Csendes-óceán határolja. Amerikától a Bering-szoros választja el, Északon a Jeges-tenger határolja.

Partvonala tagolt. Félszigetei: Kis-Ázsia, az Arab-, a Hindusztáni-, az Indokínai-, a Maláj-, a Koreai- és a Kamcsatka-félsziget. Szigetei: az Aleut-, a Kuril-, a Japán-, a Fülöp-, a Nagy-Szunda- és Cejlon-szigete. Legfontosabb öblei: a Bengáli-, és a Perzsa-öböl.

Népesség: sárga bőrűek /kínaiak, japánok, koreaiak stb. fehérek /oroszok, arabok, perzsák, hinduk, törökök/ Vallások: buddhizmus, hinduizmus, iszlám, zsidó, keresztény és természeti vallások.
...................................................................................................................................................
A térképen mindent keress meg!

7. b földrajz

Ausztrália, Óceánia, a sarkvidékek és Amerika /házi dolgozat/
 
1. Mit nevezünk tagolatlan partvonalnak? A tanultak közül, mely kontinenseknek van tagolatlan partja?
2. Melyik a Föld legnagyobb szigete?
3. Melyik az az óceán, amelyik Amerikát nyugatról, Ausztráliát keletről határolja?
4. Mi az atoll, és hogyan alakul ki?
5. Sorold föl Észak-Amerika tájait!
6. Melyik a Föld leghosszabb lánchegysége?
7. Milyen éghajlat van az Amazonas-medencében, a Kanadai-ősföld sarkkörön kívüli területén és a Paraná-alföldön?
8. Milyen torkolatú folyó: a Mississippi, az Amazonas és a Paraná?
9. Mi a farm és mi a trópusi ültetvény?
10. Melyik az USA keleti- és nyugati partjának legnagyobb városa?
11. Ismertesd Dél-Amerika három legnagyobb városának nevét!
..................................................................................................................................
Ha elkészítetted, küld vissza a címemre! (sebestyenlaszlo09@gmail.com)

7. b földrajz

Ellenőrizd tudásodat! /Ausztrália, Óceánia, a sarkvidékek és Amerika/
 
Tankönyv: 156. old. munkafüzet: 64-67. old. térkép: Ausztrália, Óceánia, a sarkvidékek és Amerika térképei.

Tagolatlan partvonal: kevés a sziget, a félsziget és az öböl. A tanultak közül, Ausztráliának és Dél-Amerikának van tagolatlan partja.
Grönland a Föld legnagyobb szigete.

A Csendes- óceán Amerikát nyugatról, Ausztráliát keletről határolja.
Az atoll, egy óceániai szigettípus, amit a korallok alakítanak ki.

Észak-Amerika tájai: Kanadai-ősföld, Appalache- hg. Sziklás-hg. Préri, Mississippi-alföld, Parti-síkság.
A Föld leghosszabb lánchegysége az Andok.

Az Amazonas-medencében egyenlítői, a Kanadai-ősföld sarkkörön kívüli területén szubarktikus és a Paraná-alföldön kontinentális éghajlat van.

Amerika delta torkolatú folyója: a Mississippi. Tölcsér torkolatú: az Amazonas és a Paraná.

A farm: modern mezőgazdasági nagyüzem, családi vállalkozás. Jellemző az USA-ban. A trópusi ültetvény: modern mezőgazdasági nagyüzem, mely világpiacra termel, egyféle növényt és általában külföldi tulajdonos kezében van. Jellemző Brazíliában.

Az USA fontos nagyvárosai: Washington, New York, Los Angeles, Chicago.
Dél-Amerika fontos nagyvárosai: São-Paulo, Rio De Janeiro, Buenos Aires.

7. b földrajz

Fejlődő gazdaság Dél-Amerikában II.
 
Tankönyv: 154-153. old. munkafüzet: 63-64. old. 3-4. feladat térkép: Dél-Amerika térképei

Sárga táblázat Brazíliáról: Fővárosa Brazíliaváros. Portugál nyelvű ország. Területe óriási, csaknem akkora mint Európa. Lakossága Hússzorosa Magyarországénak. Közepesen fejlett ország.

Az ellentmondások országa. Korszerű világvárosok, bádogvárosok, nyomornegyedek.

Korszerű ültetvényes gazdálkodás, kisparaszti gazdálkodás. Kávé, kakaó, cukornád gyapot, és déligyümölcs, narancs, kukorica és szója termesztés. Szarvasmarha tenyésztés, jelentős bőrexport. Halászó-vadászó életmód.

Gazdag természeti erőforrásokban. Bányásznak vasércet, mangánércet, színes- és nemesfémérceket, bauxitot, szenet, drágakőféléket és gyémántot. A Paraná- folyóra épült, a világ egyik legnagyobb vízi erőműve  az Itaipu-erőmű. Jelentő a nádcukoralkohol termelés és felhasználás.

Érceinek nagy részét exportálja. Vaskohászata, gépipara. közlekedési eszköz gyártása, hadiipara és vegyipara fejlett. Ipari üzemeinek nagy része a kellemes szubtrópusi éghajlatú, délkeleti partvidékre összpontosul. /São Paulo, Santos, Rio de Janeiro/

Foci, idegenforgalom.

7. b földrajz

Fejlődő gazdaság Dél-Amerikában

Tankönyv: 152-153. old. munkafüzet: 63. old. 1-2. feladat, térkép: Dél-Amerika térképei

Mezőgazdaság
A kisparaszti gazdaságok, alacsony szinten termelnek. A trópusi ültetvények magas színvonalúak. Banán, kakaó, kávé, cukornád. A szubtrópusi területeken narancsligetek.A mérsékelt övezetben búzát kukoricát, szóját termesztenek. Az Andok legfontosabb háziállata a láma. A dús legelőkön szarvasmarhát, a gyérebb legelőkön juhot tenyésztenek. Fontos a halászat.

Bányászat
A legértékesebb bányakincseket az USA vállalatai termelnek ki. Az Andokban rézércet, ezüstöt, színes- és nemesfémek érceit termelik ki. A Guyanai-hegyvidéken bauxitot, a Brazil-felföldön vasércet bányásznak. A kontinens északi részén, valamint a sekély tengereken kőolajat hoznak a felszínre. A bányakincsek jelentős részét külföldön dolgozzák fel. Az ipar lassan fejlődik.
............................................................................................................................................
Vigyázz, az anyagot megfeleztem! A térképen keresd meg Dél-Amerika országait és fővárosait. Minden anyagnál gondolkodj azon, melyek azok a termékek amik nálunk is kaphatóak? Ismersz olyan céget amelyik nálunk is ismert, netán lehet kapni a termékeit?

7. b földrajz

Mexikó és Közép-Amerika

Tankönyv:149-151. old. munkafüzet: 61-62. old. térkép: domborzati, közigazgatási, tematikus

Sárga tábla, adatok Mexikóról: fővárosa Mexikó, a világ egyik legnagyobb városa. Hivatalos nyelv a spanyol. Területe hússzor, lakossága tizenkétszer nagyobb hazánkénál. Közepesen fejlett ország.

Felszín: Pacifikus-hegységrendszer, Mexikói-fennsík, parti síkság, Yucatán-félsziget. Vulkánok, földrengés.
Bányászat, ipar: kőolaj, földgáz, színes- és nemesfémek, vasérc. Kohászat, fejlődő gépipar. Külföldi befektetők.
Mezőgazdaság: A magassággal változó éghajlat miatt, függőlegesen övezetes mezőgazdaság alakult ki. Kukorica, bab, paprika, paradicsom, cukornád, trópusi gyümölcsök. Főleg szarvasmarhát tenyésztenek.

A szárazföldi híd országai: banánköztársaságok, spanyol anyanyelvű, általában szegény országok. Termesztett növények: banán, cukornád, kakaó, kávé, gyapot, amiket ültetvényeken termesztenek. Panama csatorna.

A Karib-tenger szigetvilága: Kuba, cukor és szivar gyártása kiemelkedő. A Nagy-Antillákon jelentős kobalt-, nikkel-, mangán-, réz- és vasércbányászat folyik. Jamaica bauxit bányászatával és rum termelésével emelkedik ki. A Bahama-szigetek idegenforgalma a legjelentősebb.

7. b földrajz

A fejlett gazdaság
 
Tankönyv: 144-148. old. munkafüzet: 59-60. old. térkép: USA térképek

Farm: modern mezőgazdasági nagyüzem, családi vállalkozás.
Magas színvonalon termelő mezőgazdaság /korszerű gépek, növényvédő szerek, műtrágyák, kiváló fajták.
Az óriási terület miatt, övezetes mezőgazdaság. /tematikus térkép/ Az északi sík területeken tavaszi búzát, délre haladva őszi búzát, kukoricát, szóját termesztenek. A déli területeken /Préri, Mississippi-alföld/ gyapotot és földimogyorót termesztenek. A szubtrópusi területeken citrusféléket és cukornádat, az Appalache vidékén dohányt, a nagyvárosok közelében zöldségféléket termesztenek. Fontos még, elsősorban nyugaton az erdőgazdálkodás. Szarvasmarhacsordák, sertés és baromfi, /pulyka/.

Ipar
Északi körzet: vasércre és feketekőszénre települt vas- és acélkohászat, gépipar, kikötői ipar, élelmiszer és textilipar, robottechnika és műszeripar, atomipar. New York, Chicago, Boston, Detroit.
Déli körzet: kőolaj és urán bányászat, vízi erőművek, vegyipar alumínium kohászat, repülőgépgyártás, űrkutatás, elektronikai ipar, textilipar. New Orleans, Houston, Atlanta.
Nyugati körzet: urán, színes- és nemesfémek bányászata, vízi erőművek, alumínium- és színesfémkohászat, atomipar, repülőgép- és rakétagyártás, fa- és papíripar, Szilícium-völgy, technológiai park.  Los Angeles, San Francisco
.......................................................................................................................................................
A munkafüzet kitöltése után, fényképezd le a 7. feladatot és küld el a címemre! /sebestyenlaszlo09@gmail.com/

7. b földrajz

A föld szuperhatalma: az Egyesült Államok

Tankönyv: 141-143. old. munkafüzet: 58. old. térkép: Az USA térképei

Fővárosa, Washington (Keresd a térképen!).

Területét vesd össze Európáéval! Óriási terület, ehhez képest kicsi lakosság, tehát ritkán lakott ország.

Nagyon gazdag.

Lakossága: őslakosok (indiánok, eszkimók), bevándorlók (fehérek, feketék, egyéb bevándorlók, spanyol anyanyelvűek)

Népességtömörülés, megalopolisz.

Nagyfokú gépesítés, automata gépsorok.

Óriási kutatásfejlesztés.

A munkafüzetben a 2. feladatnál, alkalmazd, az Amerika felszínénél megtanultakat /Appalache, Préri, Mississippi-alföld, Parti-síkság, Sziklás-hegység/.
.........................................................................................................................
Nem elküldeni, hanem elkészíteni és megtanulni!